Cák község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 267 fő
Terület: 6.48 km2
Népsűrűség: 41,2 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 94
Fekvése
Szombathelytől 25 km-re északnyugatra a Kőszeghegyalján a Kőszegi-hegység keleti lábánál fekszik.
Cák főutcája a templommalTörténete
A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vasládzsa, amit szintén itt találtak. A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. – 14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenye termesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött.
Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli. " [1]
A cáki műemlék pincesorFényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg." [2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott." [3]
1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Cák látképe Kőszegszerdahely felőlNevezetességei
- Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1894-ben Ludwig Scöne bécsi építész tervei alapján építették.
- Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyülölcstárolásra használták.
Következő községek
Cakóháza | Cece | Cégénydányád | Cegléd | Ceglédbercel | Celldömölk | Cered | Chernelházadamonya | Cibakháza | Cigánd | Cikó | Cirák | Csabacsűd | Csabaszabadi | Csabdi | Csabrendek | Csáfordjánosfa | Csaholc | Csajág | Csákány | Csákánydoroszló | Csákberény | Csákvár | Csanádalberti | Csanádapáca | Csanádpalota | Csánig | Csány | Csányoszró | Csanytelek | Csapi | Csapod | Csárdaszállás | Csarnóta | Csaroda | Császár | Császártöltés | Császló | Csátalja
További községek
Nyírkáta | Farád | Biharkeresztes | Levél | Békésszentandrás | Mőcsény | Hatvan | Csór | Pázmánd | Németkér | Kolontár | Alsószenterzsébet | Hernád | Rábapordány | Szőke | Pilisszántó | Emőd | Izsák | Aszód | Kunadacs | Zubogy | Kisoroszi | Pusztadobos | Gyula | Dévaványa | Mosonszolnok | Monostorpályi | Fenyőfő | Nyírlövő | Szakcs | Vámosújfalu | Abda | Pápateszér | Tornaszentandrás | Etyek | Sárvár | Szécsény | Nagyhajmás | Endrőc | Pély | Remeteszőlős | Uraiújfalu | Báta | Taktaszada | Kisasszonyfa | Óbarok | Buzsák | Paks | Fót | Piliny
